Jordan,a legenda
2010.03.19. 12:31
Michael Jordan
„Az én szememben ő a legnagyobb játékos, az örök MVP.” (Scottie Pippen)
„Minden kosaras álma, hogy Michael Jordan lehessen” (Jason Kidd)
„Michael Jordan képében Isten szállt le közénk” (Larry Bird)
„Ő a legnagyobb játékos széles e világon” (Patrick Ewing)
Ezeket mondták róla az NBA történetének legjobb játékosai. Ők is csodálták Michael Jordant, ahogy rajtuk kívül az a több millió rajongó, akik a Chicago és a Washington egykori szupersztárjának hatására ragadtak labdát, vagy csak a TV előtt ülve csodálták őt. Új szintre emelte az NBA-t. Michael 1984-es érkezése nagyon jót tett a ligának újfajta látványos és erőteljes stílusa miatt. A rajongók, csapattársak és ellenfelek által egyaránt istenített Jordan játékosi pályafutását mesébe illő sikerek, díjak és eredmények övezik. Magánemberként is kivívta barátai és ismerősei tiszteletét.
Igaza volt Larry Birdnek, mert Jordannek tényleg valami transzcendenciális képessége volt, hiszen gyerekkorában túlélte azt, amit kevés kisgyerek élt volna túl. Történt ugyanis, hogy a kis Michael játék közben belenyúlt egy konnektorba és megrázta az áram, azonban megúszta az esetet egy pár méteres repüléssel. Ő volt a kiválasztott!
Jöjjön pár példa természetfeletti képességét bemutatva:
Az 1995-96-os szezont a Chicago rekordnak számító (és megdönthetetlennek tűnő) 72 győzelemmel zárták. Ekkora már összeállt a Michael Jordan, Scottie Pippen, Dennis Rodman trió, amely estéről estére elkápráztatta a nézőket. Egyik este Vancouverben játszottak. A meccs nem úgy alakult, ahogy azt a Bulls szerette volna, mivel a Vancouver Grizzlies sokkal jobban játszva 12 pontos előnyt szedett össze a 4. negyedre, majd tartotta is ezt a különbséget. Úgy tűnt, hogy bekövetkezik a ritka alkalmak egyike, azaz a Bulls vereséget szenved, de ekkor Phil Jackson (a Chicago edzője) visszaküldte a pályára Jordant. Michael ekkor felnézett az órára és azt mondta csapattársának, Bill Weningtonnak: „ennyi idő elég lesz arra, hogy megfordítsuk az állást!” Ezután az utolsó 6 percben Jordan 18 pontot szerzett és megnyerte a meccset a csapatának.
Az 1996-97-es szezonban a nagydöntőben új ellenfél várt a Chicago Bulls csapatára. A Utah Jazzt végül 4-2 arányban legyőzték, de csak izgalmak sokasága után. Jordan újra elképesztő játéktudásáról tett bizonyságot, amikor az első meccsen a dudaszó pillanatában dobott kosarával nyerte meg a meccset a Bullsnak. Azonban az 5. meccsen még durvább dolgot művelt. Ekkor ugyanis Michael gyomorbántalmakkal és magas lázzal küszködött (ez volt az úgynevezett „flu-game”). De még így is dobott 38 pontot és az ő 3 pontos kosarával dőlt el a meccs a Chicago javára. A mérkőzést követően így nyilatkozott: „Minden akarat és önuralom kérdése. Ilyenkor ki kell menned és megtenned, amit tudsz. A többieknek is számít, hogy mindennek ellenére játszom.”
Aki már kosarazott valaha, az tudja, hogy 38 pontot dobni egy rendes meccsen, egészségesen elképesztő dolog. Egy lázas ember általában az ágyában feküdve iszogatja a teáját. Egy elszánt sportoló, aki vállalja a játékot kisebb sérüléssel, vagy akár enyhe hőemelkedéssel küszködve az tudja, hogy az átlagjátékos örül, ha nem esik össze a pályán 10 percnyi hajtás, küzdés, futás után. Ez az ember meg 38 pontot dobott magas lázzal küszködve….Elképesztő!
És jöjjön az utolsó példa, az a meccs, amelyen Michael Jordan végrehajtotta az azóta legendává vált utolsó másodperces kosarát.
1997-98-as döntőben a Chicago Bulls csapata megint a Utah Jazzel csapott össze, akik az elszenvedett vereségekért akartak revánsot venni. 3-2-re vezetett a Bulls (a döntőt 4 elért győzelemig játsszák), de a Utah a hazai pályáján közel volt ahhoz, hogy megnyerje a meccset és egyenlítsen a párharcban. Azonban Michael Jordan ezt másképp gondolta. 3 ponttal vezetett a Jazz az utolsó perc kezdetekor, amikor Jordan dobott egy ziccert, egy pontosra olvasztva a hátrányukat. A Jazz jöhetett támadással, így okosan játszva megnyerhették volna a mérkőzést, de nem így történt. Karl Malonehoz került a labda, akinek a kezéből Jordan egyszerűen elcsórta a labdát. 10 másodperccel a meccs vége előtt pedig végrehajtotta a minden eldöntő dobást, ismét megnyerve a meccset és egyúttal a 6. bajnoki címét.
„A shot for the ages”
Számomra az az elképesztő, hogy mennyire tisztelték és szerették őt csapattársai. A 2003-as All-Star gálán nem szavazták be a nézők a kezdő csapatba Jordant, de a kispadora az edzők odaültették. Ekkor azonban a liga két másik szupersztárja Vince Carter és Tracy McGrady egy nagyon szimpatikus gesztust tettek, felajánlották Jordannek a kezdő pozíciót. Végül Jordan a kezdőben kapott helyet. A legfélelmetesebb jelenet a játékosok bemutatásakor ment végbe: a riporter bemondta, hogy utolsó All-Star gálájára érkezett ….MICHAEL JORDAN!Ebben a pillanatban több mint 15000 ember állva tapsolta és üdvrivalgással köszöntötte a legendát. Én itthon néztem azt a meccset és legszívesebben én is kiabáltam volna, de ezt a szomszédok nem nagyon értékelték volna
Az utolsó szezonjában még miamiban is visszavonultatták a mezét, pedig ott életében nem is játszott. Az összes csarnokban kitörő örömmel fogadták, a chicagói arénában szűnni nem akaró tapsot kapott (hosszú percekig tapsoltak a nézők). Utolsó meccsén Philadelphiában az őt éltető rajongók sorfala között végleg levonult a pályáról.
Legek:
- legtöbb pont egy meccsen 69 (Cleveland Cavaliers ellen)
- legtöbb pont egy playoff meccsen 63 (Boston Celtics ellen; ez a 63 pont még ma is rekordnak számít)
- három egymást követő szezonban dobott 3000 pontnál többet, erre rajta kívül csak Wilt Chamberlain volt képes (aki egy gyengébb ligában hajtotta végre)
- 1987-88-as idényben 37,1 pontot dobott meccsenként (ennél többet csak Wilt Chamberlain és Elgin Baylor dobott többet meccsenként)
- hét egymás utáni évben volt az alapszakasz gólkirálya
- egymás után 886 meccsen dobott legalább kétszámjegyű eredményt, ez NBA rekordnak számít
- 60 egymás után következő playoff meccsen dobott legalább 20 pontot, ez is NBA rekord
- karrierje során 37 meccsen dobott legalább 50 pontot, és 5 meccsen legalább 60-at
A legendás zsákolás a büntetővonalról elugorva
Eredményei:
- 1984-ben elnyerte a legjobb egyetemi játékosnak járó díjakat.
- 1985. Év Újonca cím nyertese
- 1988. Év védekező játékosa díj nyertese
- 1991. Év sportolója a Sports Illustrated szerint
- 10-szeres NBA gólkirály (a liga történetében legtöbbször; 1987-1993, 1996-1998)
- 5-ször lett alapszakasz MVP (Év legértésesebb játékosa; 1988, 1991-1992, 1996, 1998)
- 6-szor lett a döntő MVP (Döntő legértékesebb játékosa; 1991-1993, 1996-1998)
- 3-szor lett All-Star game MVP (1988, 1996, 1998)
- 1997-ben tagja lett az NBA történetének 50 legjobb játékosának
- az NBA legjobb csapatának tagja (All NBA First Team; 1987-1993, 1996-1998)
- az NBA legjobb védekező csapatának tagja (1987-1992, 1995-1998)
- 14-szeres All-Star gála résztvevő
- 2009-ben bekerült a Hírességek Csarnokába (Hall of Fame)
Végezetül jöjjenek Paul Westphal szavai Jordanről:
„Talán még Michael sem tudná megállítani Michaelt, ő a legjobb irányító, a legjobb dobóhátvéd, a legmegállíthatatlanabb bedobó és erőcsatár. Még a liga 5 legjobb centere közé is beletartozik.”
Egyszóval Michael Jordan az NBA történetének valaha volt legjobb játékosa!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.